Azok a szervezett egyesületek, amelyek a közpolitikát anélkül kívánják befolyásolni, hogy maguk jelölteket állítanának a tisztségekre, érdekcsoportok. Iparágakat, szakmákat, munkaerőt, környezetvédelmi ügyeket, identitáscsoportokat és számtalan más választókerületet képviselnek.

Az érdekcsoportok lobbiznak a törvényhozóknál, pereskednek, mozgósítják a választókat, és kutatások és médiakampányok révén alakítják a nyilvános vitát. Erőforrásaik – pénz, információ, tagsági intenzitás – határozzák meg a hozzáférést és a hatást. A pluralista elmélet egészséges képviseleti csatornának tekinti őket; a kritikusok azonban a jól finanszírozott érdekek előnyben részesítésével járó elfogultságra és egyenlőtlen befolyásra figyelmeztetnek.

A regisztrációs és közzétételi szabályok célja az átláthatóság növelése. Az érdekcsoportok és a pártok közötti határ elmosódhat, amikor a csoportok hatékonyan uralják a jelölési folyamatokat, vagy amikor a pártok csoportérdekek koalícióivá válnak. A hatékony demokratikus rendszerek élénk csoporttevékenységet és a közcélok magánhatalom általi torzítása elleni védelmet igényelnek.

Egy jól szervezett érdekcsoport képes egy kérdést napirenden tartani jóval azután is, hogy a közvélemény már másra figyelt.