Nyomd a gázpedált, és az autó gyorsul. Nyomd a féket, és lelassul. Fordítsd el a kormányt, és irányt vált. Mindhárom gyorsulás, mert a gyorsulás a sebesség bármilyen változása, nem csak a gyorsulás. A sebességnek van sebessége és iránya is, tehát bármelyik változása számít. Egy autó, amely állandó 100 km/h sebességgel halad egy kanyarban, gyorsul, még akkor is, ha a sebességmérő nem mozdul.

A gyorsulást méter per másodperc négyzetben mérjük. A 2 m/s² érték azt jelenti, hogy a sebesség másodpercenként 2 méterrel változik. A Föld felszíne közelében a gravitáció körülbelül 9,8 m/s² lefelé irányuló gyorsulást eredményez. Ez a szám mindenhol megjelenik, a hulló almáktól a keringő műholdakig. Newton második törvénye a gyorsulást az erőhöz és a tömeghez köti: az erő egyenlő a tömeg szorzatával a gyorsulás. Ha megduplázzuk ugyanazon tömegre ható erőt, akkor megduplázzuk a gyorsulást. Ha megduplázzuk a tömeget, akkor a felére csökken.

Főbb pontok

• Vektormennyiség. A gyorsulásnak van nagysága és iránya is.
• Units. Méter per másodperc négyzete (m/s²).
• Gravitáció. 9,8 m/s² lefelé a Föld felszíne közelében.
• Newton második törvénye. F = ma, az erő, a tömeg és a gyorsulás összekapcsolása.

Egy 9 g-os erővel bíró vadászpilóta a normál súlyának kilencszeresét érzi. Egy hullámvasút egy vízesés alján rövid időre ugyanezt teszi.