Ha a filmet fény éri, egy látens kép alakul ki az emulzión. Láthatatlan. Az előhívás láthatóvá teszi. A filmet kémiai előhívóval kezelik, amely az exponált ezüsthalogenid kristályokat fémezüstté redukálja. A kép megjelenik, kezdetben halvány, majd a folyamat előrehaladtával sötétedik. A leállító fürdő leállítja az előhívást. A fixír eltávolítja a fennmaradó, nem exponált ezüsthalogenideket, így a kép állandóvá válik. Ezután a filmet mossák és szárítják.

Az előhívás időérzékeny és hőmérsékletérzékeny. Az előhívónak a megfelelő koncentrációban és hőmérsékleten kell lennie, a filmet pedig ütemterv szerint kell keverni. A push feldolgozás meghosszabbítja az előhívási időt a tényleges ISO növelése érdekében, a szemcsézettség és a kontraszt növekedésének rovására. A pull feldolgozás lerövidíti ezt az időt. A különböző előhívók eltérő eredményeket produkálnak. Némelyik finom szemcsézetű és alacsony kontrasztú. Mások élesek és kontrasztosak. Az előhívó megválasztása a fotós eszköztárának része, akárcsak a film megválasztása. A digitális fényképezésnek nincs megfelelője az előhívásnak, bár a RAW feldolgozást néha digitális előhívásnak is nevezik. Az analógia nem tökéletes. Filmen a látens kép láthatóvá válik. Digitálisban az adat már ott van, és értelmezésre vár.

A film előhívásának lépései

• Developer. Láthatóvá teszi a látens képet.
• Fürdés leállítása. Leállítja a fejlesztést.
• Fixer. Eltávolítja a nem exponált ezüsthalogenideket.
• Wash. Eltávolítja a vegyszermaradványokat.
• Dry. Előkészíti a filmet nyomtatásra vagy szkennelésre.

A fejlesztés kémia, de egyben mesterség is. Az apró eltérések eltérő eredményeket hoznak, és a tapasztalt fotósok megtanulják értelmezni ezeket az eltéréseket.