A reggae Jamaicában keletkezett az 1960-as évek végén, olyan korábbi stílusokból fejlődött ki, mint a ska és a rocksteady. Legmeghatározóbb jellemzője a ritmikus hangsúly a szokatlan ütemekre, amelyeket gyakran gitáron vagy billentyűs hangszereken játszanak, stabil basszus és dob alapokon.

A dalszövegek gyakran foglalkoznak a társadalmi igazságossággal, a spiritualitással és a mindennapi élettel, melyekre hatással van a rastafari gondolkodás és a sziget politikai légköre. Bob Marley és a Wailers együttese hozta a reggae-t nemzetközi figyelemre, de a műfaj mindig is számos előadót és alstílust magában foglalt, beleértve a roots reggae-t, a dub-ot és később a dancehall-t.

A basszus különösen hangsúlyos és dallamos. A dobosok jellegzetes „egy csepp” vagy hasonló mintákat használnak, amelyek teret hagynak a leütésnek. Az összhatás laza, mégis mélyen groovy. A reggae hatása világszerte elterjedt, és Jamaicán messze túlmutat a populáris zenén.

A reggae hallgatása gyakran azt jelenti, hogy ugyanúgy érezzük az ütemek közötti teret, mint magukat az ütemeket.