A vízgőz akkor válik láthatóvá, amikor apró cseppekké kondenzálódik, vagy jégkristályokká fagy. A levegőben lebegő halmaz felhő. A felhők akkor keletkeznek, amikor a levegő harmatpontjára hűl, általában emelkedéssel és tágulással.

Vékony, magas cirrusfelhőktől a mély, tornyosuló zivatarfelhőkig terjedhetnek. Megjelenésük a hőmérséklettől, a nedvességtől és a függőleges mozgás erősségétől függ. Az alacsonyan fekvő felhők gyakran szürkének és nehéznek tűnnek; a magas felhők fehérnek és törékenynek tűnnek, mert jégből állnak.

A felhők visszaverik a napfényt és csapdába ejtik a hőt, így az éghajlatra gyakorolt ​​nettó hatásuk összetett. Emellett ők termelik a csapadékot, amely édesvizet biztosít. A magasság és a forma szerinti osztályozás továbbra is alapvető készség az időjárás-megfigyelők és a műholdas elemzők számára.

Minden felhőtípus utalásokat tartalmaz a légkörben zajló folyamatokra.