Egy integrál végtelen sok kis darab összeadásával kapjuk meg az összeget. Egy görbe alatti terület, a sebességgel megtett távolság, egy változó sűrűségű rúd tömege – mind integrálok. Az ∫ szimbólum egy megnyújtott S, az összeget jelöli.

Kétféle integrál létezik. A határozott integrál egy számot, két határérték közötti összeget ad meg. A határozatlan integrál egy függvényt, az antideriváltat, plusz egy konstanst. A kalkulus alaptétele az integrációt a deriválással köti össze: ezek inverz műveletek.

A gyakorlatban az integrálás nehezebb, mint a deriválás. Néhány függvénynek nincs elemi antideriváltja, ezért numerikus módszereket alkalmaznak. A technikák közé tartozik a helyettesítés, a részenkénti integrálás és a törtek. Az integrálok a fizikában, a mérnöki tudományokban, a valószínűségszámításban és a közgazdaságtanban is megjelennek. Az integrálok a kalkulus két központi fogalmának egyikét alkotják.

• A felhalmozódást vagy a görbe alatti területet jelöli
• A határozott integrálok számokat, a határozatlanok függvényeket adnak meg.
• Az alaptétel a differenciálással köti össze
• Gyakran numerikusan számítják ki