A viselkedési közgazdaságtan a pszichológia és a közgazdaságtan ötvözete, hogy magyarázatot adjon arra, miért cselekszenek az emberek gyakran irracionálisan. A standard közgazdasági elmélet racionális szereplőket feltételez, akik mérlegelik a költségeket és a hasznokat. A valóságban az emberek halogatnak, túlköltekeznek és követik a tömeget. A viselkedési közgazdászok ezeket a réseket vizsgálják.

A kulcsfogalmak közé tartozik a veszteségkerülés (a veszteség jobban fáj, mint a nyereség), a lehorgonyzás (az első szám, amit látunk, torzítja a becslésünket) és a jelenbeli torzítás (az azonnali jutalmakat részesítjük előnyben a késleltetettekkel szemben). Ezek nem furcsaságok. Előre látható minták, amelyek alakítják a piacokat, a közpolitikát és a személyes pénzügyeket.

A nudge-elmélet alkalmazza ezeket a felismeréseket. Egy olyan étkezde, amely szemmagasságban helyezi el a gyümölcsöt, az édességet pedig magas polcon, az egészségesebb választási lehetőségeket ösztönzi anélkül, hogy bármit is tiltana. A nyugdíjtervekbe való automatikus belépés növeli a megtakarítási rátákat. A kritikusok a manipulációtól tartanak, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a kis tervezési változtatásoknak nagy hatásaik lehetnek.

Alapvető ötletek

• Veszteségkerülés
• Lehorgonyzás és keretezés
• Jelenbeli elfogultság és halogatás
• Szociális bizonyíték és csordaviselkedés
• Nudge-ok és választási architektúra