A fű nő. A nyúl megeszi a füvet. A róka megeszi a nyulat. A kullancs issza a róka vérét. A lánc minden egyes lépése egy trofikus szint, egy olyan pozíció, amelyet az határoz meg, hogy honnan nyeri az élőlény az energiáját.

Az első trofikus szintet a növények és az algák foglalják el. Ezek termelők, fotoszintézissel kötik meg a napfényt. A növényevők a második szinten helyezkednek el. A növényevőket fogyasztó ragadozók a harmadik szinten helyezkednek el. A csúcsragadozók a negyedik vagy ötödik szinten helyezkednek el. A lebontók minden szinten dolgoznak, lebontják az elhalt anyagokat és visszajuttatják a tápanyagokat a talajba.

Energiaátadás a szintek között

• Az energia mindössze 10 százaléka jut át ​​egyik szintről a másikra.
• A legtöbb energia hőként vész el a légzés során
• Az élelmiszerláncok ritkán haladják meg az öt szintet emiatt.
• A biomassza-piramisok ugyanazt a mintázatot mutatják

A 10 százalékos szabály megmagyarázza, miért ritkák a csúcsragadozók. Sok fű kell egyetlen róka felneveléséhez. Azt is megmagyarázza, miért hatékonyabb a tápláléklánc alsóbb szintjén lévők evése. Egy gabonaföld sokkal több embert lát el élelemmel, mint ugyanazon a földön termesztett marhahús. A trofikus szintek nem csupán ökológiai fogalom. Alakítják a mezőgazdaság, a halászat és az élelmiszerpolitika lehetőségeit.