A populációk változnak. Nőnek, zsugorodnak és változnak az évszakok és az évek múlásával. A populációdinamika a hogyan és a miért tanulmányozásával foglalkozik. Vizsgálja a születéseket, a haláleseteket, a bevándorlást és az elvándorlást. Azt vizsgálja, hogy a populációk hogyan reagálnak az élelmiszerre, a ragadozókra, a betegségekre és az időjárásra. Egyes populációk rendszeresen ciklusosak. A lemmingek néhány évente fellendülnek és összeomlanak. A hócipős mezei nyulak és a hiúzok tízéves ciklust követnek. Mások folyamatosan nőnek, amíg el nem érnek egy határt, majd stabilizálódnak vagy összeomlanak.

A növekedést két fő minta írja le. Az exponenciális növekedés akkor következik be, amikor az erőforrások korlátlanok, ami egy J alakú görbét eredményez. A logisztikus növekedés akkor következik be, amikor az erőforrások fogynak, ami egy S alakú görbét eredményez, amely az eltartóképességnél kiegyenlítődik. A valós populációk gyakran túllépik a kitettséget és csökkennek. A farkasok Yellowstone-ba való visszatelepítése megváltoztatta a jávorszarvas-populáció dinamikáját. A külvárosokban a szarvaspopulációk addig nőnek, amíg az élelem vagy a betegség korlátozza őket. Ezen minták megértése segít a vezetőknek eldönteni, hogy mikor kell beavatkozni, hogy levágják, megvédjék vagy békén hagyják-e az állatokat.

Mi okozza a népességváltozást

• Születési és halálozási arányok.
• Bevándorlás és kivándorlás.
• Élelmiszer, víz és élőhely elérhetősége.
• Ragadozók, betegségek és versengés.

A populációk nem elszigeteltek. Kölcsönhatásba lépnek más fajokkal és a környezettel. Egyetlen tényező megváltoztatása esetén a hatások végiggyűrűznek az egész rendszeren.