A szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a vízgőz mind közös tulajdonsággal rendelkezik: elnyelik az infravörös sugárzást. Ez üvegházhatású gázzá teszi őket. Amikor a napfény eléri a Föld felszínét, annak egy részét elnyeli és hő formájában újra kisugározza. A légkörben lévő üvegházhatású gázok megkötik ezt a hőt, és minden irányba visszasugározzák, felmelegítve a bolygót. Ez a hatás elengedhetetlen az élethez. Nélküle a Föld körülbelül 33 Celsius-fokkal hidegebb lenne.

Az emberi tevékenység növelte ezen gázok koncentrációját. A szén-dioxid járul hozzá leginkább a felmelegedéshez, mivel oly sokat bocsátunk ki belőle. A metán molekulánként erősebb, de gyorsabban bomlik le a légkörben. A dinitrogén-oxid több mint egy évszázadig fennmarad, és károsítja az ózonréteget is. A fluorozott gázok kis mennyiségben szabadulnak fel, de ezerszer több hőt csapdába ejtenek, mint a szén-dioxid. Minden gáznak más a felmelegedési potenciálja és a légköri élettartama, ezért a tudósok összehasonlításképpen mindegyiket szén-dioxid-egyenértékre számítják át.

Fő üvegházhatású gázok

• Szén-dioxid: fosszilis tüzelőanyagok, erdőirtás.
• Metán: állatállomány, rizsföldek, gázszivárgások.
• Dinitrogén-oxid: műtrágyák, ipari folyamatok.
• Fluortartalmú gázok: hűtőközegek és aeroszolok.

A kibocsátások csökkentése azt jelenti, hogy mindegyiket célba kell venni, nem csak a szén-dioxidot. A metánkibocsátás csökkentése különösen gyorsan lassíthatja a felmelegedést, mivel a metán évtizedeken belül távozik a légkörből.