Az etént, a legegyszerűbb alként, egykor etilénnek nevezték. Ez egy növényi hormon, amely a gyümölcs érlelését végzi. Ez a polietilén, a világ leggyakoribb műanyagának alapanyaga is. Az alkének legalább egy szén-szén kettős kötést tartalmaznak. Ez a kettős kötés mindent megváltoztat. A molekulát reaktívabbá és merevebbé teszi. Az általános képlet CnH2n. Az etén C2H4, a propén C3H6, a butén C4H8.

A kettős kötés egy szigma és egy pi kötésből áll. A pi kötés gyengébb és jobban kitett, ami sebezhetővé teszi az elektrofilek támadásával szemben. Ezért az alkének addíciós reakciókon mennek keresztül, ahol az atomok a kettős kötésen keresztül egyes kötéssé kapcsolódnak. A hidrogénezés hidrogént ad hozzá, az alként alkánná alakítva. A brómozás brómot ad hozzá, elszíntelenítve a brómos vizet, ami az alkének klasszikus tesztje. A polimerizáció számos alkén egységet kapcsol össze hosszú lánccá, műanyagokat képezve.

Az alkének nem csupán ipari vegyi anyagok. Előfordulnak a természetben is. Megtalálhatók növényi olajokban, rovarferomonokban és néhány illatanyagban. Számos anyagcsere-útvonal köztitermékei is. A kettős kötés egy sokoldalú funkciós csoport.

Az alkének lehetnek lineárisak, elágazóak vagy ciklikusak. Egy vagy több kettős kötést tartalmazhatnak. Lehetnek cisz vagy transz, a kettős kötés körüli csoportok elrendeződése szerint. Ez a geometriai izoméria befolyásolja a fizikai tulajdonságokat és a biológiai aktivitást.