A neandervölgyiek egy kihalt emberfaj voltak, amely Európában és Nyugat-Ázsiában élt. Körülbelül 400 000 évvel ezelőtt jelentek meg, és körülbelül 40 000 évvel ezelőtt tűntek el, röviddel azután, hogy a modern ember belépett a területükre. Testük zömök és izmos volt, alkalmazkodott a hideg éghajlathoz. Agyuk akkora volt, mint a miénk, néha nagyobb is. Mousterian-eszközöket készítettek, szabályozták a tüzet, nagyvadakra vadásztak, és eltemették halottaikat.

A 20. század nagy részében a neandervölgyieket állatiasnak és ostobának ábrázolták. Ez a kép azonban mára összeomlott. A fosszilis bizonyítékok begyógyult sérüléseket mutatnak, amelyek a betegek és sérültek gondozására utalnak. A pigmentek és a kagylódíszek szimbolikus viselkedésre utalnak. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a neandervölgyiek kereszteződtek a Homo sapiens emberrel; Afrikán kívüli emberek többsége kis százalékban hordozza a neandervölgyi DNS-t. Semmilyen egyszerű értelemben nem voltak különálló faj. Közeli rokonok voltak, és nyomokat hagytak bennünk.

Amit tudunk

• Kis, mobil csoportokban éltek Eurázsia-szerte.
• Mousteriai kőeszközöket és néhány csonteszközt készített.
• Halottaikat rituális gondozás mellett temették el.
• Modern emberekkel kereszteződött.

A neandervölgyiek nem egy egyszerű versenyt veszítettek. Beolvadtak, kiszorultak a versenyből, vagy mindkettő történt, a régiótól függően.