A hominidák az emberi leszármazási vonalnak a csimpánzvonallal való szétválás utáni tagja. Ez a szétválás nagyjából hat-nyolc millió évvel ezelőtt történt Afrikában. A mi oldalunkon minden hominidák: a modern emberek, a kihalt fajok, mint például a Homo erectus és a neandervölgyiek, valamint a korábbi australopithecusok. A kifejezés rendszertani, nem értékelő. Egy ágat határoz meg, nem pedig a fejlődés létráját.

A homininek nem egyetlen tulajdonsága egyesíti őket, hanem egy egész csoport: a kétlábúság, a csökkent szemfogak, a testmérethez képest nagyobb agy és az egyre bonyolultabb eszközhasználat. Ezek a tulajdonságok különböző időpontokban és ütemben jelentek meg. A korai homininek felegyenesedve jártak, de kis aggyal rendelkeztek. A későbbiek nagy aggyal rendelkeztek, de más archaikus jellemzőket is megőriztek. A fosszilis leletek hézagosak, és az új leletek rendszeresen átformálják a családfát.

Kulcsfontosságú nemzetségek

• Sahelanthropus és Orrorin: a lehető legkorábbi homininok.
• Australopithecus: felegyenesedett lábú, majom méretű aggyal rendelkező lények.
• Homo: táguló aggyal rendelkező szerszámkészítők.
• Homo sapiens: a modern ember, körülbelül 300 000 évvel ezelőtt jelent meg.

Minden új hominida fosszília egy adatpont egy vitában arról, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.