Ha elég mélyre ásunk, a talaj már nem szárad ki. A talajvízszint jelzi azt a felső szintet, ahol a talaj és a kőzet teljesen telített a talajvízzel. Heves esőzések után megemelkedik, aszály idején pedig lesüllyed. Egyes helyeken egy méterrel a felszín alatt található. Máshol több száz méterrel lejjebb fekszik.

A gazdák törődnek a talajjal, mert a gyökereknek a víz mellett oxigénre is szükségük van. A túl magas talajvízszint elárasztja a növényeket és kikényszeríti a vízelvezetést. A túl alacsony talajvízszint pedig kiszárítja a kutakat és mélyebbre fúrást tesz szükségessé. Mindkét körülmény gazdasági következményekkel jár.

Mi befolyásolja a talajvízszintet

• A csapadék és a hóolvadás utáni feltöltődés
• Öntözéshez vagy ivóvízhez való szivattyúzás
• Földhasználat és talajáteresztő képesség
• folyók és tavak közelsége

A túlszivattyúzás széles körben elterjedt probléma. Amikor a kitermelés meghaladja az utánpótlódást, a talajvízszint süllyed, a patakok kiszáradnak, és a földterületek süllyedhetnek. A felhasználás és az utánpótlódás közötti egyensúly kezelése a mezőgazdaság egyik hosszú távú kihívása.