A beporzás a virágpornak a virág hím részéből, a portokból a nőivarú részbe, a bibébe való átvitele. Miután a virágpor földet ér, csövet növeszt a magkezdeményig, majd megtermékenyül. Enélkül a legtöbb virágos növény nem terem magot vagy termést.

Néhány növény önmagát porozza be. Mások a szélre, a vízre vagy állatokra támaszkodnak. A méhek a legfontosabb állati beporzók, de a lepkék, molyok, legyek, bogarak, kolibrik és denevérek is szerepet játszanak. A világ élelmiszernövényeinek nagyjából háromnegyede legalább részben az állati beporzástól függ, beleértve az almát, a mandulát, az uborkát, a tököt, a kávét és a kakaót.

Beporzás bajban

• Az élőhelyek elvesztése csökkenti a vadon élő beporzók populációit
• A peszticidek, különösen a neonikotinoidok, károsítják a méheket
• A monokultúrák sorozatosan termelnek táplálékot, majd semmit.
• A klímaváltozás megváltoztatja a virágzási időket és a beporzók megjelenését

A termelők sövényekkel, vadvirágsávokkal és méhkaptárokkal reagálnak. Egyes növények, mint például a kaliforniai mandula, a virágzás néhány hetében a teherautókkal beszállított kaptárakra támaszkodnak.