A tápanyag egy olyan anyag, amelyre egy élőlénynek szüksége van az élethez és a növekedéshez. A növények esetében a lista a három nagy elemtől – nitrogéntől, foszfortól és káliumtól – egészen a nyomelemekig, például a bórig és a molibdénig terjed, amelyekre grammban/hektárban mért mennyiségben van szükség.

A növények főként a gyökereken keresztül, oldott formában veszik fel a tápanyagokat. A szén a levegőből származik szén-dioxid formájában. A hidrogén és az oxigén a vízből. Minden másnak a talajból, műtrágyából vagy szerves anyagból kell származnia, amely bomlás közben tápanyagokat szabadít fel. Ha bármelyik tápanyag hiányzik, a növekedés korlátozott, függetlenül attól, hogy a többi mennyiben van jelen. Ez Liebig minimum törvénye, és megmagyarázza, miért tűnhet egy szántóföld jól tápláltnak, és mégis alulteljesíthet.

Tápanyagkategóriák

• Makrotápanyagok: nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, kén
• Mikrotápanyagok: vas, mangán, cink, réz, bór, molibdén, nikkel, klór
• Hasznos elemek: szilícium, kobalt, nátrium egyes fajokban

A tápanyag-gazdálkodás egyensúlyozás kérdése. A túl kevés korlátozza a terméshozamot. A túl sok pénzpazarlást, vízszennyezést és a talaj élővilágának károsítását eredményezi.