Az árpa (Hordeum vulgare) egy jelentős gabonaféle, és az egyik legkorábban nemesített növény, amelyet először a Termékeny Félholdban termesztettek körülbelül 10 000 évvel ezelőtt. A Poaceae fűfélék családjába tartozik, és a kalászszerkezettől függően két-, négy- vagy hatsoros, a vetésidőtől függően pedig téli vagy tavaszi árpaként osztályozzák. Az árpa szívós, só- és szárazságtűrő, és hűvös, félszáraz éghajlaton nő. A kukorica, a rizs és a búza után a világon a negyedik leggyakrabban termelt gabonaféle, főbb termelői közé tartozik Oroszország, Ausztrália, Franciaország, Németország és Kanada. Felhasználási területei közé tartozik a sör és whisky malátázása, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek (gyöngyárpa, árpaliszt, zabkása) és az állati takarmányozás. A hántolt és a hántolt fajták abban különböznek, hogy a héj tapad-e a szemhez. Az árpa magas élelmi rosttartalmú, különösen béta-glükánban gazdag, amely a koleszterinszint csökkentésével hozható összefüggésbe. Története magában foglalja az ókori egyiptomi kenyérben és sörben, a római gladiátorok étrendjében és a középkori paraszti étkezésben való felhasználását. A modern nemesítés a malátázás minőségére, a betegségállóságra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességre összpontosít.