A vallás hiedelmek, gyakorlatok és imádat szervezett rendszere. Jellemzően egy közösséget, szent szövegeket, rituálékat és erkölcsi kódexeket foglal magában. A végső kérdésekre keresi a választ: Miért vagyunk itt? Mi történik a halál után? Hogyan kellene élnünk? Nem minden vallásban szerepel egy vagy több isten. A buddhizmust és a konfucianizmust gyakran vallásoknak vagy etikai rendszereknek nevezik.

A szociológusok a vallást társadalmi intézményként tanulmányozzák. Émile Durkheim azzal érvelt, hogy a vallás a szent és a profán elválasztásával erősíti a társadalmi szolidaritást. Max Weber bemutatta, hogyan formálta a protestáns etika a kapitalizmust. Karl Marx a vallást a nép ópiumának nevezte, egy olyan vigasznak, amely eltompítja a forradalmi tudatot.

A vallás funkciói

• Jelentést és célt ad
• Közösséget és összetartozást teremt
• Erkölcsi normákat érvényesít
• Rituálékat kínál az élet átmeneteihez
• Társadalmi változást ösztönözhet, vagy igazolhatja az egyenlőtlenséget

A szekularizációs elmélet azt jósolta, hogy a vallás hanyatlik a társadalmak modernizációjával. Egyes helyeken hanyatlás tapasztalható, de nem mindenhol. A pünkösdizmus Latin-Amerikában és Afrikában terjed. Az iszlám számos régióban terjed. A vallás továbbra is erőteljes erő a globális politikában.