A modern demokráciát a szabad és tisztességes képviselőválasztásokon keresztül gyakorolt ​​népuralom határozza meg. A polgárok megválasztják kormányzóikat, rendszeres időközönként leválthatják őket, és olyan alapvető jogokat élveznek, amelyek értelmessé teszik a politikai versenyt.

A lényegi elemek közé tartozik az általános felnőttkori választójog, az alternatív információforrások, az egyesülési szabadság és a jogállamiság. A demokráciák intézményi felépítésükben különböznek – elnöki vagy parlamenti, többségi vagy arányos –, mégis közös bennük az az elv, hogy a legitim hatalom a népi beleegyezésből fakad.

A demokrácia nem garantál bölcs politikát vagy társadalmi egyenlőséget. Mechanizmusokat biztosít a hibák kijavítására és a kisebbségek alkotmányos korlátokon keresztüli védelmére. Visszaesés akkor következik be, amikor a megválasztott vezetők aláássák a versenyt fenntartó független intézményeket. A demokratikus gyakorlatok fenntartásához folyamatos polgári szerepvállalásra és intézményi éberségre van szükség.

A hivatalban lévő képviselőkkel szembeni szavazati jog továbbra is a demokrácia legmeghatározóbb jellemzője.