Az alkotmányban gyűjtik össze az államot létrehozó és korlátozó alapvető szabályokat. Ez határozza meg a hatalmi ágakat, az állampolgárok jogait és a rendes törvények megalkotásának eljárásait.

Az alkotmányok lehetnek írásos önálló dokumentumok, vagy törvények, egyezmények és bírói határozatok íratlan gyűjteményei. Jellemzően elsőbbséget követelnek a rendes jogszabályokkal szemben. A módosítási eljárások általában szigorúbbak, mint a rendes törvényhozás, így az alapvető keret viszonylag stabil marad.

Az alkotmányos tervezés alakítja a politikai versenyt: az elnöki kontra parlamenti rendszerek, a szövetségi kontra unitárius struktúrák, valamint a bírói felülvizsgálat ereje mind alkotmányos döntésekből fakad. Amikor a politikai szereplők kötelező érvényűnek tekintik az alkotmányt még akkor is, ha az meghiúsítja közvetlen céljaik elérését, a rendszer legitimitást és kiszámíthatóságot nyer. Amikor opcionálisnak kezelik, maga az alkotmányosság erodálódik.

Egy alkotmány csak annyira erős, mint amennyire a hatalommal bíró szereplők hajlandóak betartani azt.