A teleológia a természetben zajló célok vagy tervezettség tanulmányozása. Azt kérdezi, hogy a természetes folyamatoknak vannak-e végeik vagy céljaik. Arisztotelész azt állította, hogy mindennek van telosza, célja vagy végső oka. A makk telosza a tölgyfává válás. A kés telosza a vágás. A telosza megmagyarázza, hogy valami miért olyan, amilyen. A középkorban a teleológia központi szerepet játszott a teológiában. Isten céllal tervezte a világegyetemet. A modern korban a teleológia kegyvesztetté vált a tudományban. Darwin evolúcióelmélete a biológiai alkalmazkodást a célra való hivatkozás nélkül magyarázta. A természetes szelekció nem célvezérelt. Mechanikus folyamat. De a teleológia nem tűnt el. A biológusok még mindig funkcióról beszélnek. A filozófusok vitatkoznak arról, hogy a funkciók teleologikusak vagy kauzálisak-e. Egyesek azt állítják, hogy a teleológia szükséges az élő rendszerek megértéséhez. Mások szerint hasznos fikció.

A teleológiát az etikában is használják. Az utilitarizmus hívei a cselekedeteket következményeik alapján értékelik, ami a teleologikus etika egyik formája. Az erényetikusok az emberi élet teloszára összpontosítanak, amit Arisztotelész eudaimoniának nevezett. A teleológia kérdéseket vet fel a jelentéssel és a céllal kapcsolatban. Van-e célja a világegyetemnek? Van-e célja az emberi életnek? A válaszokat nem csak a tudomány adja meg.

A teleológia típusai

• Természetes. Célok a természetben, mint Arisztotelész biológiájában.
• Isteni. Isten által eltervezett célok.
• Etikai. A tettek értékelése a céljaik alapján.
• Funkcionális. Biológiai tulajdonságok magyarázata a funkciójukkal.

A teleológia nem ugyanaz, mint a determinizmus. A determinizmus szerint az eseményeket előzetes feltételek okozzák. A teleológia szerint az események célok felé irányulnak.