1945 után két szuperhatalom nézett szembe egymással közvetlen, teljes körű háború nélkül. A hidegháború az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint a Szovjetunió és blokkja közötti elhúzódó geopolitikai, ideológiai és katonai rivalizálás volt. Nagyjából az 1940-es évek végétől a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig tartott.

A verseny fegyverkezési versenyek, proxy háborúk, kémkedés, propaganda és űrkutatás formájában bontakozott ki. Európát a vasfüggöny kettéosztotta; a berlini, kubai és más válságok nukleáris konfliktus közelébe sodorták a világot. A gyarmatosítástól megszabaduló régiók a befolyás színtereivé váltak.

Mindkét oldalról származó levéltári dokumentumok finomították a döntéshozatal és a félreértések megértését. Ez az időszak a nukleáris arzenálokat, a katonai szövetségeket és a politikai kultúrát állandó vészhelyzet formálta. A korszak vége átrendezte a globális politikát, de nem törölt el minden olyan helyi konfliktust, amelyet egykor keretezett.

• 1945 utáni rivalizálás az amerikai és a szovjet blokkok között
• Fegyverkezési verseny és proxy-konfliktusok jellemzik
• A szovjet felbomlással ért véget 1991-ben
• Évtizedekig formálta a globális kapcsolatokat