A kormányok kölcsönt vesznek fel. Kötvényeket bocsátanak ki utak, iskolák, háborúk és adócsökkentések finanszírozására. A hitelezőknek bármikor tartozott teljes összeg az államadósság, más néven szuverén adósság vagy közadósság. Az Egyesült Államokban ez a szám meghaladta a 34 billió dollárt. Japán adóssága nagyjából a GDP 250 százalékát teszi ki, ami a legmagasabb a nagyobb gazdaságok között.

Az adósság akkor halmozódik fel, amikor egy kormány évről évre hiányt halmoz fel. Akkor is csökkenhet, ha a többletek lehetővé teszik a visszafizetést, vagy ha az infláció csökkenti a meglévő adósság reálértékét. Az adósság a hitelezők keverékével áll fenn: belföldi állampolgárokkal és intézményekkel, külföldi kormányokkal és központi bankokkal. Az amerikai adósság körülbelül egynegyedét külföldi országok birtokolják, Japán és Kína a legnagyobbak közé tartozik.

Veszélyes-e az államadósság? Attól függ. Az ország saját pénznemében denominált adósság könnyebben kezelhető, mivel a kormány pénzt nyomtathat a visszafizetésére, bár ez inflációs kockázatot jelent. A devizában denominált adósság sokkal veszélyesebb, ahogy azt Argentína és Görögország is tapasztalta. Az igazi korlát nem az abszolút szám, hanem az adósság GDP-hez viszonyított aránya, az adósság kamatlába és a kormány visszafizetési ígéretének hitelessége.

Adósságadatok

• Az amerikai államadósság meghaladta a 34 billió dollárt
• Japán államadóssága a GDP körülbelül 250 százaléka
• A hitelezők között belföldi és külföldi tulajdonosok is vannak
• A devizában denominált adósság kockázatosabb
• A GDP-arányos államadósság a kulcsfontosságú mutató