Hiány akkor keletkezik, amikor egy költségvetés kiadásai egy meghatározott időszakon, általában egy éven keresztül meghaladják a bevételeiket. A kormányok akkor realizálnak hiányt, amikor az adóbevételek elmaradnak az iskolákra, utakra, védelemre és szociális programokra fordított kiadásoktól. A vállalkozások akkor realizálnak hiányt, amikor a költségek meghaladják az eladásokat. A háztartások akkor realizálnak hiányt, amikor többet költenek, mint amennyit keresnek, bár ezt általában eladósodásnak nevezzük.

A kormányzati hiány nem jelent automatikusan válságot. Recesszió idején az adóbevételek csökkennek, a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások pedig megnőnek, így a hiányok szélesednek. Ez szándékosan van így. A kiadások csökkentése recesszió idején ronthatja a helyzetet. A tartós hiányok azonban jó időkben olyan adósságot halmoznak fel, amelyet törleszteni kell, és más prioritásokat szorítanak ki.

A közgazdászok vitatkoznak arról, hogy mekkora hiány számít túl nagynak. Egyesek szerint a saját valutájukban hitelt felvevő országok nagyobb hiányt tudnak fenntartani, mint mások. Japán évek óta nagy hiányt halmoz fel alacsony kamatlábak mellett. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a bizalom gyorsan elpárologhat. Amint a hitelezők kételkedni kezdenek a visszafizetésben, a hitelfelvételi költségek megugranak, és költségvetési válság alakul ki.

Hiányt okozó tényezők

• Recesszió és csökkenő adóbevételek
• Adócsökkentések kiadáscsökkentés nélkül
• Új kiadási programok
• Háborúk és vészhelyzetek
• Növekvő kamat a meglévő adósságokra