Semmi sincs ingyen. Minden előállított áru vagy szolgáltatás olyan erőforrásokat igényel, amelyeket máshol is fel lehetett volna használni. A költség ezen feláldozott alternatívák értéke, pénzben, időben vagy elszalasztott lehetőségekben mérve. Egy pékség, amely lisztet költ kenyérre, nem használhatja fel ezt a lisztet péksüteményekhez. A péksütemények a kenyér költségének részét képezik.

A könyvelők és a közgazdászok másképp számolják a költségeket. A könyvelők az explicit kifizetéseket követik nyomon: béreket, bérleti díjakat, anyagokat, közműveket. A közgazdászok az implicit költségeket is figyelembe veszik, például azt a fizetést, amelyet a tulajdonos máshol kereshetett volna, vagy a befektetett megtakarítások kamatait. Ez a tágabb nézet fontos a döntések szempontjából. Egy olyan üzlet, amely számviteli nyereséget mutat, továbbra is rombolhatja az értéket, ha a tulajdonos valami mással többet kereshetne.

A költségek különböző szinteken eltérően viselkednek. Az állandó költségek, mint például a gyárbérleti díj, nem változnak a kibocsátással. A változó költségek, mint például a nyersanyagok, a termelés növekedésével emelkednek. A határköltség, azaz egy további egység előállításának költsége, központi szerepet játszik az árazási döntésekben. Azok a vállalkozások, amelyek figyelmen kívül hagyják a határköltséget, gyakran minden további eladáson pénzt veszítenek anélkül, hogy észrevennék.

Költségkategóriák

• Fix költségek: bérleti díj, biztosítás, alkalmazottak
• Változó költségek: anyagok, órabér, szállítás
• Alternatív költség: a következő legjobb alternatíva elhagyása
• Határköltség: egy további egység költsége
• Elsüllyedt költség: már elköltött és visszaszerezhetetlen pénz