Amikor egy kormánynak vagy vállalatnak készpénzre van szüksége, kötvények kibocsátásával kölcsönt vehet fel a nyilvánosságtól. A kötvény egy értékpapírnak álcázott kölcsön. A vevő ma átadja a pénzt, és rendszeres kamatfizetéseket, úgynevezett kuponokat kap, plusz az eredeti összeget visszafizeti lejáratkor. Ez az eredeti összeg a névérték, a kamatláb pedig a kuponráta.

A kötvényekkel másodlagos piacokon kereskednek, így az árfolyamuk mozog. Amikor a piaci kamatlábak emelkednek, az alacsonyabb kupont fizető régebbi kötvények kevésbé vonzóvá válnak, és árfolyamuk csökken. Amikor a kamatlábak csökkennek, az ellenkezője történik. Ez a fordított kapcsolat az első dolog, amit minden kötvénybefektető megtanul. Ez magyarázza azt is, hogy miért veszíthetnek a kötvényalapok pénzt annak ellenére, hogy az alapul szolgáló hitelfelvevők időben fizetnek.

A kockázat óriási mértékben változik. Az amerikai államkötvényeket szinte kockázatmentesnek tekintik, mivel a kormány adóztathat és nyomtathat. A vállalati kötvények többet fizetnek, mert a vállalat csődbe mehet. A bóvlikötvények sokkal többet fizetnek ugyanezen okból.

Gyakori típusok

• Államkötvények: államkincstárak által kibocsátottak.
• Önkormányzati kötvények: államok és városok által kibocsátottak, gyakran adómentesek.
• Vállalati kötvények: cégek által kibocsátottak, olyan ügynökségek minősítették, mint a Moody's.
• Nullakuponos kötvények: diszkont áron értékesítik, lejáratig nem fizetnek kamatot.