A táplálékhálózat egy ökoszisztéma összes táplálkozási kapcsolatát feltérképezi. Összefüggő táplálékláncok hálózata, amely megmutatja, hogy melyik élőlény melyiket eszi, és hogyan mozog az energia a rendszerben. Egy tó táplálékhálózata tartalmazhat algákat, vízibolhákat, kis halakat, békákat, gémeket és baktériumokat. A nyilak az elfogyasztott élőlénytől az azt elfogyasztó élőlényig mutatnak. Az eredmény egy kusza ábra, és ez a lényege. A valódi ökoszisztémák kuszaak.

A táplálékhálózatok közvetett hatásokat mutatnak. Egy csúcsragadozó eltávolítása esetén a növényevő populációk felrobbanhatnak, túllegeltetve azokat a növényeket, amelyektől más fajok függnek. Egy invazív faj hozzáadása esetén az kiszoríthatja az őshonos fajokat a táplálékért folytatott versenyben, elmozdítva az egész hálót. Az ökológusok a táplálékhálózatokat tanulmányozzák, hogy megértsék a rugalmasságot és a sebezhetőséget. Egy sok kapcsolattal rendelkező háló stabilabb, mint egy kevéssel. Ha egy zsákmányfaj populációja csökken, a ragadozók átválthatnak egy másikra. Egy egyszerű hálóban nincs tartalék.

Főbb jellemzők

• Többszörös, egymással összefüggő tápláléklánc.
• Az energiaáramlást mutató nyilak.
• Trofikus szintek a termelőktől a csúcsragadozókig.
• Közvetett hatások, amelyek végigvonulnak a rendszeren.

A táplálékláncok modellek, nem fényképek. Leegyszerűsítik a valóságot, hogy láthatóvá tegyék a mintázatokat. A legjobbak évekig tartó terepi megfigyelésekből épülnek fel.