A tápláléklánc egyetlen energiautat követ az ökoszisztémán keresztül. A füvet megeszi a szöcske. A szöcskét megeszi a béka. A békát megeszi a kígyó. A kígyót megeszi a sólyom. Minden láncszem egy trofikus szintet jelöl. A lánc mutatja, hogy ki kit eszik meg, és általában három-öt láncszemből áll. A hosszabb láncok ritkák, mert minden átadással energia vész el.

A táplálékláncok egyszerű modellek. A valódi ökoszisztémák összetettebbek. A legtöbb élőlény egynél több dolgot fogyaszt, és egynél több ragadozó is megeszi őket. Egy sólyom kígyókat, nyulakat és madarakat ehet. Egy kígyó békákat, egereket és rovarokat ehet. Ha feltérképezzük ezeket a kapcsolatokat, akkor egy táplálékhálót kapunk. A táplálékláncok hasznosak a tanításhoz és a specifikus szennyező anyagok nyomon követéséhez. A higany például a láncban felfelé haladva koncentrálódik, és veszélyes szintet ér el a csúcsragadozókban, mint például a tonhal és a kardhal.

Trofikus szintek

• Termelők: növények és algák.
• Elsődleges fogyasztók: növényevők.
• Másodlagos fogyasztók: növényevő állatokat fogyasztó húsevők.
• Harmadlagos fogyasztók: olyan ragadozók, akik más ragadozókat esznek.

A táplálékláncok nem rögzítettek. Egyetlen láncszem eltávolítása esetén a lánc újraszerveződik. Egy invazív faj hozzáadása esetén a lánc összeomolhat. Az egyszerűség hasznos. A valóság ennél kaotikusabb.