Az egykor csordákat eltartó füves területek egy generáción belül porrá válhatnak. Az elsivatagosodás az a folyamat, amelynek során a termékeny föld elsivatagosodik. Ez főként a meglévő sivatagokat szegélyező száraz területeken, az úgynevezett szárazföldeken történik. A rossz földgazdálkodás általában a kiváltó ok: a túllegeltetés, a túlzott művelés és az erdőirtás megfosztja a talajt a növényzettől, amely a helyén tartja. Az aszály felgyorsíthatja a hanyatlást, de ritkán okozza önmagában.

A folyamat önmagát táplálja. Amikor a növények eltűnnek, a szél és az eső elhordja a termőtalajt. Termőtalaj nélkül kevesebb növény tud megnőni. A föld színe világosabb lesz, több hőt ver vissza és kevesebb csapadékot csap le. A tudósok becslése szerint az elsivatagosodás világszerte több milliárd hektárt érint, Afrika Száhel-övezete a leginkább sújtott területek közé tartozik. A 2007-ben indított Nagy Zöld Fal projekt célja, hogy fák ültetésével és a fenntartható gazdálkodás támogatásával helyreállítsa a leromlott földeket a kontinens száraz övében.

Fő okok

• Túllegeltetés az állatállomány által.
• Túlművelés és lerövidült ugaroltatási időszakok.
• Erdőirtás üzemanyag és termőföld miatt.
• Gyenge öntözés, ami szikesíti a talajt.

Az elsivatagosodás nem elkerülhetetlen. A teraszosítás, a vetésforgós legeltetés és az aszálytűrő növények lelassíthatják vagy visszafordíthatják. A megoldás ritkán pusztán a fák ültetéséről szól. Arról van szó, hogy időt adjunk a földnek a regenerálódásra.