A narráció egy láthatatlan szereplő vagy narrátor által elmondott narráció. A hang a képek felett hallható, kommentálja a cselekményt, magyarázatot ad, vagy feltárja a belső gondolatokat. A narráció lehet a történet egyik szereplője, mint például egy nyomozó, aki egy esetet elmesél. Lehet egy mindentudó narrátor, mint Morgan Freeman a Shawshank Redemptionben. Lehet a rendező hangja, mint Terrence Malick suttogó narrációja. A narráció sokoldalú eszköz. Információt szolgáltathat. Iróniát kelthet. Felfedheti a karaktert.

A narrációt gyakran alkalmazzák a film noirban. A keményfejű detektív narrálja a történetet, elmagyarázza a cselekményt és felfedi cinizmusát. Dokumentumfilmekben használják, ahol a narrátor magyarázza a képeket. Vígjátékokban használják, ahol a narrátor az abszurditásra kommentál. Drámákban használják, ahol a narrátor feltárja a szereplő belső életét. A narráció nem mindig szükséges. Egyes filmesek kerülik, inkább megmutatják, mint elmesélik. De ha jól használják, erőteljes lehet. Intimitás megteremtésére képes. Távolságtartásra képes. Jelentést adhat.

A narrációt utómunkálatok során rögzítik, általában egy hangstúdióban. A színész megnézi a filmet és rögzíti a narrációt. A rendező irányítja az előadást. A hangdizájner keveri a hangot a zenével és az effektekkel. A narráció közös munka. Ez a film hangja. Ez a narrátor jelenléte. Ez a közönség kalauza. A narráció egy eszköz. Nem a film. De lehet a film lelkiismerete.