Egy cég egy új reggelizőpelyhet fejleszt. Mielőtt piacra dobnák, nyolc embert hívnak meg egy szobába, mintákat adnak nekik, és megkérdezik a véleményüket. A beszélgetést rögzítik. Egy moderátor irányítja a beszélgetést. Ez egy fókuszcsoport: egy kis csoport, akiknek a reakcióit tanulmányozzák, hogy minőségi visszajelzést kapjanak egy termékről, szolgáltatásról vagy ötletről.

A fókuszcsoportokat marketingben, termékfejlesztésben és politikai kutatásban használják. Jól alkalmasak ötletek generálására és olyan attitűdök feltárására, amelyeket a felmérések nem vesznek észre. Egy felmérésből meg lehet állapítani, hogy az emberek 60 százaléka az édesebb gabonapelyhet részesíti előnyben. Egy fókuszcsoport meg tudja mondani, hogy miért, és milyen nyelven írják le az emberek, hogy mit szeretnének. A csoportos beszélgetések dinamikája olyan véleményeket is felszínre hozhat, amelyeket az egyének egyedül nem fogalmaznának meg.

A módszernek vannak hátrányai. Egy domináns személyiség irányíthatja a beszélgetést. Az emberek azt mondhatják, amit szerintük a moderátor hallani akar. A minta kicsi, így az eredmények statisztikailag nem reprezentatívak. A fókuszcsoportokat más módszerekkel együtt érdemes használni, nem pedig a kvantitatív kutatás helyettesítőjeként. Megmondják, hogy mit gondolnak az emberek és miért. Nem mondják meg, hogy hányan gondolják ugyanazt.