Nem mindenki ugyanazt akarja. Egy 25 éves városi szakembernek és egy 60 éves nyugdíjasnak eltérő igényei, jövedelme és médiahasználati szokásai vannak. A demográfiai szegmentáció a piacot olyan jellemzők alapján osztja fel, mint az életkor, nem, jövedelem, iskolai végzettség, foglalkozás és családi állapot. Ez az egyik legrégebbi és legegyszerűbb módja az ügyfelek csoportosításának.

Az előnyök nyilvánvalóak. A demográfiai adatok könnyen gyűjthetők és széles körben elérhetők. Gyakran összefüggésben állnak a vásárlási viselkedéssel. Egy luxusórákat árusító cég tudja, hogy a magasabb jövedelmű fogyasztókat kell megcéloznia. Egy babatermékeket árusító cég tudja, hogy az újdonsült szülőket kell megcéloznia. A célzás egyszerű.

A korlátozás az, hogy a demográfiai adatok csak helyettesítő adatok. Két azonos korú, jövedelmű és nemű embernek teljesen eltérő preferenciái lehetnek. Ezért használják a marketingesek a pszichográfiai, viselkedési és földrajzi szegmentációt is. A demográfiai adatok megmondják, hogy papíron ki valaki. Nem mondják meg, hogy mi érdekli. A legjobb szegmentáció több dimenziót ötvöz, a demográfiai adatokat kiindulópontként, nem pedig válaszként használja.