A genetikailag módosított szervezet, vagy GMO, olyan élőlény, amelynek genetikai anyagát biotechnológia segítségével módosították. A módosítás magában foglalhatja egy másik fajból származó gén hozzáadását, egy gén eltávolítását vagy egy gén szabályozásának megváltoztatását. Az első GMO egy 1973-ban létrehozott baktérium volt. Az első GM-növényt, egy késleltetett érésű paradicsomot, 1994-ben engedélyezték. Azóta a GM-növények világszerte több mint 190 millió hektáron terjedtek el.

A leggyakoribb GM növények a kukorica, a szója, a gyapot és a repce, amelyeket rovarrezisztenciára vagy gyomirtó szer toleranciára módosítottak. A rovarrezisztens tulajdonságok a Bacillus thuringiensisből származnak, egy talajbaktériumból, amely bizonyos rovarokra mérgező, de az emberre ártalmatlan fehérjét termel. A gyomirtó szer toleráns növények lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy gyomirtó szereket permetezzenek a növény károsítása nélkül. Más GM növények, mint például a béta-karotint tartalmazó aranyrizs, jobb tápanyag-tartalommal rendelkeznek, vagy ellenállnak az aszálynak és a betegségeknek.

A GMO-k ellentmondásosak. A tudományos konszenzus, amelyet az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzeti Tudományos Akadémiák is támogatnak, szerint a jóváhagyott GM élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók. A közvélemény azonban továbbra is aggodalomra ad okot, különösen Európában, ahol a címkézés kötelező, és a termesztés korlátozott. A vita a tudományt, a gazdaságot és az értékeket is érinti. Nem csak a technológiáról szól.

A GMO-kat a gyógyászatban is használják. Az inzulint, a növekedési hormont és a monoklonális antitesteket genetikailag módosított sejtek termelik. Ugyanaz a technológia, amely kártevő-rezisztens növényeket hoz létre, életmentő gyógyszert is eredményez.