Évente kétszer a nappal és az éjszaka nagyjából egyenlő a Föld minden táján. Ezek a pillanatok a napéjegyenlőségek. A szó latin eredetű: az aequus jelentése egyenlő, a nox jelentése pedig éjszaka. Minden évben március 20. és szeptember 22. körül vannak.

Napéjegyenlőségkor a Nap közvetlenül a Föld egyenlítője felett helyezkedik el. A Föld tengelye sem a Nap felé, sem attól el nem hajlik. A terminátor, a nappal és az éjszaka közötti vonal, a sarktól a sarkig húzódik. Mindenkinek körülbelül 12 óra nappal és 12 óra sötétség van.

A napéjegyenlőségek nem csupán csillagászati ​​események. Az évszakok változását jelzik. Az északi féltekén a márciusi napéjegyenlőség a tavaszt, a szeptemberi pedig az őszt jelzi. A déli féltekén fordítva van. Sok kultúra fesztiválokkal és ünnepekkel ünnepli ezeket az átmeneteket.

A napéjegyenlőségek határozzák meg a koordináta-rendszert is. A tavaszi napéjegyenlőség, ahol a Nap észak felé haladva keresztezi az égi egyenlítőt, a rektaszcenzió nullpontja. Az őszi napéjegyenlőség az a pont, ahol dél felé haladva keresztezi. Ez a két pont rögzíti az éggömböt.