A zöldtrágya a földért termesztett növény, nem az asztalért. A gazdák elvetik, hagyják megnőni, majd visszaszántják, amíg még zöld. Gyakori választás a lóhere, a bükköny, a rozs, a hajdina és a mustár.

Az ötlet régi. Cato és Columella római írók a csillagfürt és a bab szántását javasolták a szegény földek gazdagítására. A hüvelyesek kettős feladatot látnak el: gyökereik baktériumokat tartalmaznak, amelyek kivonják a nitrogént a levegőből, és a növények számára hasznosítható formává alakítják. A nem hüvelyesek szerves anyagot adnak hozzá, elfojtják a gyomokat, és felszívják a maradék tápanyagokat, mielőtt azok kimosódnának.

Miért használják a gazdák

• Nitrogént ad hozzá műtrágya nélkül
• Javítja a talaj szerkezetét és a vízbeáramlást
• Elnyomja a gyomokat és néhány kártevőt
• Virágzás közben táplálja a méheket és a hasznos rovarokat

Az időzítés mindennél fontosabb. Ha túl későn szántjuk be, akkor magot hoz, és maga is gyomnövény lesz. Ha túl korán, akkor elveszítjük a biomasszát. Jól alkalmazva a zöldtrágya az egyik legolcsóbb módja a talaj egészségének megőrzésének.