A gyertyafény narancssárga. A nappali fény kék. A különbség a színhőmérséklet, ami a fény melegének vagy hidegségének mértéke. Kelvinben mérik, ami a termodinamikai hőmérséklet egy egysége. Az alacsonyabb kelvin értékek melegebbek, ami narancssárgább vagy vörösebb színt jelent. A magasabb értékek hidegebbek, ami kékebb színt jelent. Egy gyertyaláng hőmérséklete körülbelül 1800 K. Egy háztartási izzólámpa hőmérséklete körülbelül 2700 K. A nappali fény hőmérséklete délben körülbelül 5600 K. Egy borult égbolt hőmérséklete 7000 K vagy magasabb is lehet.

A színhőmérséklet fontos szerepet játszik a filmművészetben, mivel befolyásolja a jelenet hangulatát és realizmusát. A meleg fény otthonossá, romantikussá vagy nosztalgikussá teheti a jelenetet. A hideg fény hideggé, sterillé vagy idegenné teheti. A színhőmérsékletek keverése egy jelenetben kontrasztot és feszültséget teremthet. Egy hideg ablak előtt meleg volfrámfény által megvilágított karakter két világ között őrlődhet. A színhőmérséklet megválasztása kreatív döntés, nem csak technikai.

A kamerák fehéregyensúly-beállítással rendelkeznek, amely a szenzort a fény színhőmérsékletéhez igazítja. Ha a fehéregyensúly helytelenül van beállítva, a kép túl narancssárga vagy túl kék lesz. Az operatőrök gyakran szándékosan állítják be a fehéregyensúlyt egy adott megjelenés elérése érdekében. Előfordulhat, hogy géleket is használnak a lámpákon a színhőmérséklet megváltoztatására. A kelvin-skála egy eszköz, és az operatőr ezt használja a fénnyel való festéshez.