A post hoc egy olyan téves elképzelés, amely a korrelációból feltételezi az okságot. A latin post hoc ergo propter hoc szóból származik, ami azt jelenti, hogy "utána", tehát "amiért". A téves elképzelés azt feltételezi, hogy mivel az egyik esemény a másikat követte, az első okozta a másodikat. A kakas kukorékol, és a nap felkel. A kakas nem okozta a napfelkeltét. A sorrend korreláció, nem okság.

A tévedés gyakori a babonákban. Egy fekete macska keresztezi az utadat, és balszerencséd lesz. A macska nem okozta a balszerencsét. A két esemény nem függ össze. A tévedés az orvostudományban is gyakori. Egy beteg bevesz egy táplálékkiegészítőt, és jobban érzi magát. A táplálékkiegészítő segíthetett. Vagy a beteg magától is felépülhetett volna. A sorozat önmagában nem bizonyítja az oksági összefüggést.

Utólagos példák

• Felvettem a szerencsezoknijaimat, és megnyertük a játékot, tehát a zoknik okozták a győzelmet.
• Bevettem egy új gyógyszert, és elmúlt a fejfájásom, tehát a gyógyszer hatott.
• A gazdaság javult az adócsökkentés után, tehát az adócsökkentés okozta a javulást.
• Ettem abban az étteremben és megbetegedtem, szóval az étterem okozta a betegségemet.
• A kakas kukorékolt és a nap felkelt, tehát a kakas okozta a napfelkeltét.

A post hoc az oksági elv tévedése. A megoldás az oksági mechanizmus bizonyítékainak keresése. Ismert biológiai hatása van-e a táplálékkiegészítőnek? Létezik-e kontrollált tanulmány? A sorrend nem elég. A korreláció nem oksági viszony. Ez a tanulság. A világ tele van véletlenekkel. Két esemény egymás után történhet anélkül, hogy összefüggésben lennének. Az emberi elme mintákat lát. Okokat lát ott, ahol nincsenek. A post hoc egy természetes hiba. Fegyelem kell az elkerüléséhez. Legközelebb, amikor a sorrendből oksági viszonyt feltételezel, kérdezd meg: van-e mechanizmus? Van-e bizonyíték? A válasz lehet, hogy nem. A sorrend lehet, hogy véletlen egybeesés. A kakasnak lehet, hogy csak szerencséje van.