A neutron egy szubatomi részecske, amelynek nincs elektromos töltése. Az atommagban helyezkedik el, a protonok mellett. A neutronok valamivel nehezebbek a protonoknál, körülbelül 1,675 × 10⁻²⁷ kilogramm. Három kvarkból épülnek fel: két down-kvarkból és egy up-kvarkból. A neutront James Chadwick fedezte fel 1932-ben, amiért 1935-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A neutronok elengedhetetlenek a legtöbb atommag stabilitásához. Nélkülük a protonok taszítanák egymást, és az atommag szétrepülne.

A neutronok a legtöbb atommagban stabilak, de egy szabad neutron körülbelül 15 perc alatt elbomlik. Béta-bomláson megy keresztül, protonná, elektronná és antineutrínóvá alakulva. Ezt a folyamatot béta-bomlásnak nevezik, és ez a radioaktivitás egyik előfordulási módja. A neutronokat atomreaktorokban is használják. Ezek indítják el és tartják fenn a hasadás láncreakcióját. Az orvostudományban a neutronnyalábokat bizonyos rákos megbetegedések sugárterápiájában alkalmazzák. Az anyagtudományban a neutronszórás feltárja a kristályok és molekulák szerkezetét. A neutronokat neutronbombákban is használják, amelyek egy olyan atomfegyvertípus, amely viszonylag kevés robbanással halálos neutronsugárzást produkál.

Neutron tények

• Charge. Semleges, nincs elektromos töltés.
• Mass. Kicsit nehezebb, mint egy proton.
• Discovery. James Chadwick, 1932.
• Quarks. Kettőt le, egyet fel.
• Bomlás. A szabad neutron körülbelül 15 perc alatt bomlik le.

A neutron nem ugyanaz, mint a neutrínó. A neutrínó egy szinte tömegtelen lepton. A neutron egy kvarkokból felépülő nehéz barion.