A tudományfilozófia a tudomány alapjait, módszereit és következményeit vizsgálja. Azt kérdezi, hogy mi a tudomány, hogyan működik, és mit mondhat nekünk a világról. Nem ugyanaz, mint maga a tudomány. A tudósok csinálják a tudományt. A tudományfilozófusok azt kérdezik, hogy mit feltételez a tudomány, és mit ér el. A tudományterület a 20. században vált önálló diszciplínává, amikor a Bécsi Kör logikai pozitivistái megpróbálták empirikus bizonyítékokkal megalapozni a tudományt. Ez a program összeomlott, de évtizedekig tartó viták napirendjét határozta meg.

A kulcskérdések a következők: Mi a tudományos magyarázat? Mitől jó egy elmélet? Hogyan változnak az elméletek? Létezik-e tudományos módszer? Hogyan viszonyul egymáshoz a megfigyelés és az elmélet? Karl Popper azt állította, hogy a cáfolhatóság a tudomány ismertetőjegye. Thomas Kuhn azt állította, hogy a tudomány paradigmák és forradalmak útján halad előre. Lakatos Imre kutatási programokat javasolt. Paul Feyerabend amellett érvelt, hogy nincs egyetlen módszer. A terület konkrét tudományokat is vizsgál: fizikát, biológiát, idegtudományt, közgazdaságtant. Az okság, a törvények, a modellek és a bizonyítékok természetére kérdez rá. A tudományfilozófia azért fontos, mert a tudomány a tudás egyik legerősebb módja, és a működésének megértése segít abban, hogy jól használjuk.

Főbb témák

• Elhatárolás. Mi különbözteti meg a tudományt a nem tudománytól?
• Magyarázat. Mitől tudományos egy magyarázat?
• Az elmélet változik. Hogyan fejlődnek a tudományos elméletek?
• Realizmus. A tudományos elméletek leírják a valóságot?
• Módszer. Létezik tudományos módszer?

A tudományfilozófia nem ugyanaz, mint a tudománytörténet, bár a kettő szorosan összefügg. A történelem leírja, ami történt. A filozófia azt kérdezi, hogy mit jelent.