Ha megkérdezünk valakit, hogy ki ő, megemlíthet egy munkát, egy szülővárost, egy vallást, egy diagnózist, egy futballklubot. Az identitás a válasz erre a kérdésre, de nem egyetlen válasz. A kontextustól függően változik. Ugyanaz a személy lehet anya otthon, beosztott a munkahelyén, vezető egy önkéntes csoportban. Minden szerepnek megvan a saját forgatókönyve.

A filozófusok vitatkoztak arról, hogy az identitás szubsztancia, narratíva vagy társadalmi konstrukció-e. John Locke azt állította, hogy a személyes identitás az emlékezet folytonosságán alapul. David Hume nem talált stabil ént, csak egy érzékelések halmazát. A modern pszichológia hozzáteszi, hogy az identitás részben választott, részben pedig adott. Dönthetsz úgy, hogy vegetáriánus leszel, de nem dönthetsz úgy, hogy fehérként bánjanak veled egy olyan társadalomban, amely faji alapon megkülönböztet.

Az identitás rétegei

• Személyes: tulajdonságok, értékek, emlékek, törekvések.
• Social: szerepek, csoporttagságok, mások által ránk erőltetett címkék.
• Kollektív: közös történelem, nyelv, terület, küzdelem.

Gyakran konfliktus tör ki, amikor ezek a rétegek ütköznek. Egy hagyományos családból származó tinédzser új nevet és névmásokat vesz fel. Egy nemzet átnevezi az utcát. Az identitás nem pusztán egy leírás. Ez egy igény, és az igényeket vitatják.