A tudatlanságra való hivatkozás egy olyan téves állítás, amely azt állítja, hogy valami igaz, mert nem bizonyították be, hogy hamis. Vagy hamis, mert nem bizonyították be, hogy igaz. A bizonyíték hiányát bizonyítékként kezelik. Pedig nem az. Nem lehet tagadást bizonyítani. Az a tény, hogy senki sem bizonyította be, hogy nincs szellem, nem jelenti azt, hogy szellemek léteznek. Azt jelenti, hogy senki sem bizonyította egyiket sem.

A téves elképzelés gyakori az Istennel, földönkívüliekkel és összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos vitákban. Nem lehet bebizonyítani, hogy Isten nem létezik, tehát Isten létezik. Ez a téves elképzelés. A helyes álláspont az agnoszticizmus: nem tudjuk. A bizonyítás terhe az állítást tevő személyé. Az állítónak kell bizonyítékokat szolgáltatnia. A szkeptikusnak nem kell bizonyítania a tagadást.

A tudatlanságra való fellebbezés példái

• Senki sem bizonyította, hogy az idegenek nem látogatják a Földet, pedig mégis látogatják.
• Nem tudod bebizonyítani, hogy Isten nem létezik, tehát Isten létezik.
• Senki sem bizonyította, hogy a vakcina nem biztonságos, tehát biztonságos.
• A tudósok nem magyaráztak meg mindent, tehát az elmélet téves.
• Nincs bizonyíték csalásra, így a választás tisztességes volt.

A tudatlanságra való hivatkozást néha argumentum ad ignorantiam-nak is nevezik. Ez a lényegtelenség tévedése. A bizonyítékok hiánya nem bizonyíték semmire. Ez csak a bizonyítékok hiánya. A tudományban a bizonyítékok hiánya gyakran a vizsgálat kiindulópontja. Ez nem következtetés. A jogban az ártatlanság vélelme nem a tudatlanságra való hivatkozás. Ez egy eljárási szabály. A vádnak kell bizonyítania a bűnösséget. A védelemnek nem kell bizonyítania az ártatlanságot. Ez más. A tudatlanságra való hivatkozás logikai hiba. Összekeveri azt, amit nem tudunk, azzal, ami igaz. A világ tele van olyan dolgokkal, amiket nem tudunk. Ez nem teszi őket igazzá vagy hamissá. Ismeretlenné teszi őket.