A talaj- és kőzetrétegek egymás után halmozódnak fel. A rétegtan ezen rétegek, azok sorrendjének és kapcsolatainak tanulmányozása, amelyet a régészetben és a geológiában a relatív kronológia megállapítására használnak.

A szuperpozíció elve szerint a zavartalan üledékekben az alsóbb rétegek idősebbek, mint a felsők. A régészek minden lelet rétegtani kontextusát rögzítik, hogy az asszociációk és a szekvenciák rekonstruálhatók legyenek. A geológiai rétegtan összefüggésbe hozza a kőzetegységeket a régiók között, és a geológiai időskálához köti azokat.

A zavaró tényezők – gödrök, üregek, erózió – megnehezítik az értelmezést, és a terepen fel kell ismerni őket. A metszetek rajzolása, a rétegek fényképezése és a digitális rögzítés egyre növekvő használata megőrzi a rétegtani információkat. Gondos rétegtan nélkül a feltárt anyagok kronológiai értéke összeomlik.

• Réteges lerakódások és azok rendjének vizsgálata
• A relatív datálás alapjai a régészetben
• A szuperpozícióra és a kontextusra támaszkodik
• Gondos terepi felvételt igényel