A politikai közösségek időnként felszabadulnak a külső uralom alól. A függetlenség az állam vagy nemzet azon állapota, amely nem tartozik más hatalom szuverenitása alá. Általában nyilatkozattal, szerződéssel vagy nemzetközi elismeréssel formalizálják.

A függetlenségi mozgalmak különféle ideológiákra – liberális, nacionalista, szocialista – támaszkodtak, és tárgyalást, erőszakmentes nyomást és fegyveres harcot alkalmaztak. A huszadik században a függetlenségi hullámok sorozata volt tapasztalható, ahogy az európai birodalmak felbomlottak. Az új államoknak ezután az intézmények kiépítésének és az állampolgárság meghatározásának feladataival kellett szembenézniük.

A jogi függetlenség nem eredményez automatikusan gazdasági autonómiát vagy belső kohéziót. A történészek mind a hatalomátadás pillanatát, mind az azt megelőző és követő hosszabb folyamatokat vizsgálják. A függetlenség ünneplése gyakran a nemzeti identitás központi rituáléivá válik.

• Függetlenség a külső politikai kontrolltól
• Nyilatkozattal vagy elismeréssel formalizálva
• Különböző stratégiákkal elért
• Ezt követték az államépítés kihívásai