A gének nem kapcsolnak be maguktól. A promóter egy DNS-szakasz közvetlenül a gén előtt, ahol az RNS-polimeráz és a transzkripciós faktorok összeállnak a transzkripció megkezdéséhez. Szekvenciája határozza meg, hogy milyen erősen és milyen körülmények között fejeződik ki a gén.

A promóter magelemei, mint például a TATA-doboz, segítenek a polimeráz pozicionálásában. A távolabbi enhanszerek és silencerek behurkolódhatnak és modulálhatják az aktivitást. A baktériumokban a promóterek gyakran rövidebbek és egyenletesebbek; az eukarióta promóterek hosszabbak és összetettebbek, számos szabályozó jelet integrálva.

A promóter régiókban bekövetkező mutációk jelentősen csökkenthetik vagy növelhetik a génexpressziót, és betegséget okozhatnak. A kutatók ismert erősségű promótereket építenek be mesterségesen létrehozott konstrukciókba, hogy szabályozzák, mikor és hol aktív egy gén. A promóter architektúrájának feltérképezése továbbra is központi feladat a génszabályozás megértésében.

• A génátírást iniciáló DNS-régió
• RNS-polimerázhoz és transzkripciós faktorokhoz kötődik
• Szabályozza a fejés erősségét és időzítését
• A baktériumok és az eukarióták között változó a komplexitás