A fedezeti ügyletek csökkentik a kockázatot azáltal, hogy kiegyenlítő pozíciókat vesznek fel a kapcsolódó eszközökben. A cél nem a pénzkeresés, hanem a pénzvesztés esélyének csökkentése. Egy légitársaság, amely az üzemanyagárak miatt aggódik, határidős szerződéseket vásárolhat, amelyek értéke emelkedik, ha az olajárak emelkednek. Egy mezőgazdasági termelő, amely az árcsökkenés miatt aggódik, határidős ügyleteket adhat el az ár rögzítése érdekében. Egy külföldi bevétellel rendelkező vállalat devizaszerződéseket használhat az árfolyam-ingadozások elleni védekezésre.

A fedezeti ügylet úgy működik, hogy egy pozíciót egy ellentétes pozícióval párosítunk. Ha az egyik veszít az értékéből, a másik nyer. A nettó hatás egy kisebb kilengés mindkét irányban. A fedezeti ügylet nem tudja teljesen kiküszöbölni a kockázatot, de csökkentheti azt. A költsége gyakran az alacsonyabb potenciális hozam. Egy fedezett portfólió feláldozza a növekedési potenciált a csökkenő potenciál korlátozása érdekében. Ez a kompromisszum akkor éri meg, ha a kockázat elfogadhatatlan.

Nem minden fedezeti ügylet működik a tervek szerint. A báziskockázat akkor keletkezik, amikor a fedezeti ügylet nincs tökéletesen korrelálva az alapul szolgáló kitettséggel. Egy fedezett pozíció akkor is veszteséges lehet, ha a kapcsolat megszakad. A túlfedezeti ügylet spekulatív ügyletté alakíthatja a fedezeti ügyletet. A fedezeti elszámolási szabályok összetettek. A vállalatoknak gondosan dokumentálniuk kell a fedezeti ügyleteiket. Ha jól csinálják, a fedezeti ügyletek stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak. Ha rosszul csinálják, költségeket és zavart okoz a kockázat csökkentése nélkül.

Gyakori eszközök

• Határidős szerződések
• Opciók
• Csereügyletek
• Határidős szerződések
• Inverz ETF-ek