Egy pékség már fizet bérleti díjat, biztosítást és fizetéseket. Ezek a költségek nem változnak, akár száz, akár százegy veknit sütnek. De a plusz vekni lisztje, élesztője és árama igenis kerül valamibe. Ez a többletkiadás a határköltség, azaz egy további egység előállításának többletköltsége.

A határköltség azért számít, mert ez befolyásolja a döntéseket. Egy vállalat addig termel, amíg a következő egységből származó bevétel meghaladja a határköltségét. Ha öt dollárba kerül még egy kütyü legyártása, és az hatért kel el, a vállalat pénzt keres ezen az egységen. Ha a kütyü négyért kel el, a vállalat pénzt veszít, és csökkentenie kell a termelést. Ez a logika, amelyet határanalízisnek neveznek, a modern mikroökonómia alapja.

A határköltség eleinte gyakran csökken, mivel a fix költségek több egységre oszlanak el, majd a kapacitáskorlátok miatt emelkedik. Egy gyár eleinte több munkást tud felvenni és olcsón növelni a termelést. Végül a termelési csarnok zsúfolttá válik, bevezetésre kerülnek a túlórapótlékok, és a gépek gyakrabban romlanak el. A határköltség görbéje felfelé fordul. Ahol metszi a határbevételi görbét, ott van a profitmaximalizáló kibocsátási szint.

Kapcsolódó költségfogalmak

• Fix költség: nem változik a kibocsátással
• Változó költség: a kibocsátással együtt emelkedik
• Átlagos költség: teljes költség osztva a mennyiséggel
• Határköltség: egy további egység költsége