A szén, az olaj, a földgáz és az urán nem megújuló erőforrások. Évmilliók alatt, ősi szerves anyagokból és geológiai folyamatokból alakultak ki. Az emberek sokkal gyorsabban bányásszák őket, mint ahogy pótolni tudják őket. Elégetés vagy fogyasztás után eltűnnek. A kifejezés nem azt jelenti, hogy az erőforrás holnap eltűnik. Azt jelenti, hogy a készletek végesek, és a felhasználás üteme meghaladja a képződés ütemét.

A fosszilis tüzelőanyagok adják a világ energiaszükségletének nagy részét. Járműveket hajtanak, áramot termelnek, épületeket fűtenek, valamint műanyagokat, műtrágyákat és gyógyszereket gyártanak. Használatuk emberek milliárdjait emelte ki a szegénységből, és hajtotta a gazdasági növekedést. Emellett szén-dioxidot juttatott a légkörbe, ami az éghajlatváltozáshoz vezet. Az energiához való hozzáférés és a környezeti hatás közötti feszültség az évszázad egyik meghatározó kihívása. A megújuló energiaforrások, mint például a nap- és a szélenergia, gyorsan terjednek, de még mindig kisebb részesedést képviselnek a globális energiából, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Az olyan ásványi anyagok, mint a lítium és a kobalt, szintén nem megújuló energiaforrások, bár újrahasznosíthatók.

Gyakori nem megújuló erőforrások

• Szén, olaj és földgáz.
• Urán atomenergiához.
• Ásványok és fémek, mint a réz és a lítium.
• Talajvíz egyes víztartó rétegekben.

A megújuló energiaforrások nem jelentik azt, hogy hamarosan kifogyunk. Azt jelenti, hogy a készletek előbb-utóbb elfogynak, és a kitermelés, valamint a felhasználás környezeti költségei valósak.