A merevlemez forgó mágneses tányérokon tárolja a digitális adatokat. A tányérok percenként több ezer fordulattal forognak. Az olvasó/író fej nanométerekkel lebeg a felület felett, mágneses mintákat olvas és ír. A technológiát évtizedek óta finomítják. A kapacitás az 1980-as évek megabájtjáról napjainkra terabájtra nőtt. A gigabájtonkénti költség drámaian csökkent. A merevlemezek továbbra is a legolcsóbb megoldást jelentik a nagymennyiségű adattárolásra.

A mechanika korlátokat szab. A mozgó alkatrészek elkopnak. Egy becsapódó fej azonnal megsemmisítheti az adatokat. Az elérési időket milliszekundumban mérik, ami lassabb a szilárdtestalapú meghajtókhoz képest. A rezgés és az ütés károsíthatja a meghajtót működés közben. Ezen gyengeségek ellenére a merevlemezek azért maradnak fenn, mert olcsók. Az adatközpontok biztonsági mentésre, archiválásra és hideg tárolásra használják őket. A fogyasztók médiakönyvtárakhoz és külső biztonsági mentésekhez használják őket. Egy 20 terabájtos merevlemez kevesebbe kerül, mint egy 4 terabájtos SSD. Azoknál a munkaterheléseknél, ahol a sebesség nem kritikus fontosságú, a gazdaságosság a forgó lemezeket részesíti előnyben. A technológia nem áll meg. A héliummal töltött meghajtók csökkentik a súrlódást és növelik a kapacitást. A zsindelyes mágneses rögzítés közelebb csomagolja a sávokat egymáshoz. A hőrásegítéses mágneses rögzítés lézereket használ kisebb bitek írásához. Minden egyes fejlesztés meghosszabbítja a merevlemez élettartamát. Nem fog örökké tartani. De még nem halt meg.

Merevlemez jellemzői

• Kapacitás — akár 20+ terabájt meghajtónként
• Sebesség — 5400–15 000 fordulat/perc, lassabb, mint az SSD
• Költség — legolcsóbb gigabájtonként
• Tartósság – ütés- és kopásállóság
• Használati esetek – tömeges tárolás, biztonsági mentés, archiválás

A merevlemez egy régi technológia, ami folyamatosan jobb lesz. Nem gyors. Olcsó. A legtöbb tárhelyhez elég.