Két, ugyanazzal a rákkal küzdő beteg ugyanazt a gyógyszert kapja. Az egyik reagál rá. A másik nem. A személyre szabott orvoslás a „miért” kérdést veti fel. A kezelést az egyénre szabja, genetikai, molekuláris és klinikai információk felhasználásával választja ki a megfelelő gyógyszert a megfelelő dózisban a megfelelő beteg számára. Precíziós orvoslásnak is nevezik.

A megközelítés biomarkerekre és diagnosztikára támaszkodik. Egy genetikai teszt azonosítani tudja azt a mutációt, amely sebezhetővé teszi a tumort a célzott terápiával szemben. Egy farmakogenomikai teszt megjósolhatja, hogyan metabolizálja a beteg a gyógyszert. A folyékony biopszia idővel nyomon követheti a kezelésre adott választ. Az adatok irányítják a döntést, nem pedig egy univerzális protokoll.

A személyre szabott orvoslás már most is forradalmasítja a rákellátást. A Herceptin HER2-pozitív emlőrák, a Keytruda mismatch repair deficiencia esetén, a Tarceva pedig EGFR-mutáns tüdőrák esetén mind erre jó példa. Ritka genetikai betegségek esetén is alkalmazzák, ahol a pontos diagnózis segíthet a kezelés megkezdésében. Fertőző betegségek esetén képes azonosítani a megfelelő antibiotikumot egy rezisztens fertőzés esetén.

A kihívások a hozzáférés és az egyenlőség. A genomikai tesztelés drága, és nem minden beteg engedheti meg magának. Az adatvédelem aggodalomra ad okot. És a bizonyítékok bázisa folyamatosan bővül. A személyre szabott orvoslás nem csodaszer. Ez egy elmozdulás a pontosabb, hatékonyabb ellátás felé.