A kvazárok a világegyetem legfényesebb objektumai. Egyetlen kvazár is túlragyoghat egybillió csillagot, és több milliárd fényév távolságból is látható. A név a kvázicsillagszerű objektum (quasi-stellar object) rövidítése, mivel a korai csillagászok csillagoknak hitték őket. Valójában távoli galaxisok aktív magjai, amelyeket anyagot felfaló szupermasszív fekete lyukak működtetnek.

A hajtómű egy akkréciós korong. Gáz és por spirálisan áramlik a fekete lyukba, több millió fokra felmelegedve és az elektromágneses spektrumon keresztül kisugározva. Maga a fekete lyuk láthatatlan, de a körülötte lévő korong vakítóan fényes. A mágneses mezők az anyag egy részét sugarakká alakítják, amelyek közel fénysebességgel lövellnek kifelé.

A kvazárok gyakoribbak voltak a korai univerzumban. Legnagyobb aktivitásuk körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt volt, amikor a galaxisok fiatalabbak voltak, és a gáz nagyobb mennyiségben volt jelen. Ma már ritkák. A legközelebbi kvazár több százmillió fényévnyire van. A legtávolabbi ismert kvazár több mint 13 milliárd fényévnyire van, ahogyan azt akkor látjuk, amikor az univerzum kevesebb mint egymilliárd éves volt.

A kvazárok hasznosak a kozmológia számára. Rendkívüli fényességük miatt láthatóak az egész univerzumban, spektrumuk pedig feltárja az intergalaktikus gáz összetételét. Világítótornyok, amelyek megvilágítják a kozmikus sötét középkort.